Sziasztok!
Ma van a nyári szünet utáni első tanítási nap! Nem akarok iskolába menni!
Minden tini ezt mondja? Talán igen. De én tényleg nem akarok!
Mindig piszkálnak mert szemüveges vagyok és egy kicsit túlsúlyos.
-Melody! 7 óra van! Elfogsz késni már az első nap! /szólt fel anya a szobámba/
-Mindjárt megyek csak ezt még befejezem!
-Már megint azt a felesleges blogot íród?
Hát, igen. Anyám teljesen feleslegesnek tartja hogy ezt írom. Mert szerinte nincs is tehetségem hozzá!
De ha egyszer díjt kapok érte!
-Ez nem felesleges! Ez egy napló! Te is tudod, hogy ezt ajánlotta a dilidoki!
-Az nem dilidoki hanem pszichológus! És igen tudom hogy azt mondta de azt hittem egy füzetbe fogsz írni tollal!
Az anyám annyira elavult! Na mindegy! Felvettem a nyakkendőm (kötelező része az ünnepi ruhának amibe ma menünk kell mert első órában tartják az évnyitót)
Lementem a földszintre és ott vártam hogy anya elkészüljön és indulhassunk.
Velem kiabál mikor még ő sincs kész!
-Mehetünk?/kérdeztem mikor végre elkészült/
-Az öcséd? Ő hol van?
-BRAD! Gyere már induljunk!
Az én drága öcsém kinyitotta az ajtót és látszott rajta, hogy most kelt fel!
-Te csak most keltél fel? Fél 8 van! Az isten szerelmére van 5 perced, hogy elkészülj!/kiabált vele anya/
10 perc múlva Brad lekászálódott az emeletről és végre indulhatunk.
Nyolc óra előtt 2 perccel értünk oda az én sulimhoz, Bradé még negyedórára van innen!
Bementem az épületbe és megkerestem a termünk. Felmentem a második emeletre ott pedig a 13. osztályba. Már majdnem mindenki itt volt csak Alven és Ty nem. Az örök késők. Leültem az első sor középső padjába a legjobb és egyben az egyetlen barátnőm Cori mellé.
